Egymásra mutogatnak az országok a klímacsúcs után

Főként az okozta a koppenhágai klímakonferencia kudarcát, hogy az Egyesült Államok és Kína részéről hiányzott az akarat a kötelezettségvállalásra, mondta az EU soros elnökségét ellátó Svédország környezetvédelmi minisztere kedden Brüsszelben.

Washington és Peking, szövetségeseivel együtt elérte, hogy az ENSZ klímakonferenciáján a 193 ország képviseletében megjelentek csak minimális szinten tudták közös nevezőre hozni álláspontjukat, állapította meg Andreas Carlgren, az EU környezetvédelmi minisztereinek ülésén. Ez volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács idei utolsó miniszteri szintű ülése, és egyben az utolsó miniszteri tanácskozás a svéd elnökség szervezésében.

Carlgren nagy kudarcnak nevezte a dán fővárosban tartott klímacsúcsot, hiszen nem sikerült megállapodni abban, ki milyen mértékben csökkenti a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást.

Mindössze egy olyan semmitmondó dokumentumot fogadtak el, ami célként fogalmazza meg, hogy a Föld légköre ne melegedjen 2 Celsius foknál nagyobb mértékben, valamint pénzeket ígér a fejlődő országoknak a klímavédelmi beruházásokhoz, jelentősebb összegeket azonban csak a későbbi évekre helyez kilátásba. A Koppenhágai Egyezmény kimondja azt is, hogy az országoknak 2010. január végéig meg kell fogalmazniuk klímavédelmi vállalásaikat, ezek betartására azonban nincs semmiféle jogi kötelezettség.

A kudarcból tanulni kell, vélekedett a svéd miniszter. Azt hangsúlyozta, az ENSZ mechanizmusa, minden gyengesége ellenére mégis az a nemzetközi mechanizmus, ami a kisebb országoknak érdekvédelmet nyújt.

Hasonló véleményt fogalmazott meg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint nemcsak az a probléma, hogy a klímacsúcs eredményei messze elmaradnak az EU elvárásaitól, hanem hogy a dokumentumban még említés szintjén se szerepel akár egy menetrend, vagy hogy szükség van egy jogilag kötelező érvényű megállapodás aláírására.

A brit kormány szintén Kínát vádolja azzal, hogy a klímakonferencián nem sikerült érdemi eredményt elérni, szerintük a világ legnagyobb kibocsátója nem tett vállalásokat a szennyezés csökkentésére.

Peking visszautasítja a vádat, a külügyminisztérium keddi nyilatkozata szerint azok a vezetők kezdtek Kínára mutogatni, akik ki akarnak bújni a felelősség alól. Szerintük a koppenhágai klímacsúcsra nem mérföldkőként kell tekinteni, inkább az új irány kezdeteként, írja a BBC.

Ed Miliband brit klímaügyi miniszter vasárnap úgy fogalmazott, hogy a legtöbb állam hajlandó lett volna lépéseket tenni a klímaváltozás ellen, négy-öt országon múlt, hogy végül nem fogadtak el egy olyan megállapodást, ami ambiciózus célkitűzéseket tartalmazott volna. Ezek az országok az Egyesült Államok és Kína mellett India, Brazília, illetve Dél-Afrika.

Dél-Afrika közben Dániát okolja, hogy nem jött össze a megállapodás, szerintük a konferencia házigazdája bizalmatlan, gyanakvó légkört teremtett, és rá akarta erőltetni saját álláspontját a többi országra, írja az AP. Úgy vélik, a klímacsúcson született politikai megállapodásnak vannak olyan elemei, amelyekre a 2010-ben esedékes mexikói konferencián majd lehet építkezni.